Állami kiadvány volt (Kassa, 1922–1937). Füzeteinek száma megközelíti az 1500-at.

Kulturális és családi hetilap (Kassa, 1934–1935). Rendszertelenül jelent meg. 1935. jan. 28-tól a lap címe Magyar Hét lett. – Szerk. Dokupil István.

Az Országos Keresztényszocialista Párt k.-szl.-i hetilapja (Kassa, 1920–1937). Elődje az 1920-ban szórványosan megjelenő Keresztény Munkás volt. – Szerk. Ványai István, Fleischmann Gyula, Derfmyák Gusztáv, Reinel János.

1986-ban alakult a Kassai Magyar Tanítási nyelvű Alapiskola tánccsoportjaként. A tánccsoport jelenleg az Árvácska Tehetséggondozó Társaság részlegeként tevékenykedik szoros együttműködésben a Márai Sándor Gimnázium és Alapiskolával és a Kassai Magyar Közösségi Házzal.

Heti riportújság  (Kassa, Munkács, Pozsony, Ungvár, Érsekújvár, 1926–1931).  Ilyen címmel a Život c. szlovák egészségügyi lapnak is volt magyar melléklete 1935 és 1938 között. – Szerk. György Ferenc, Voith György.

Képes gyermeklap (Kassa, 1931 okt.–1932 szept.). Kéthetente jelent meg. Kárpátaljai szerkesztője R. Rózsa Elza volt. Jó színvonalú, polgári baloldali szellemiségű lap volt; a tipikus anyagokon (mesék, történetek, vidám jelenetek, mókás rajzos szövegek, adomák, rejtvények) kívül sok látókörszélesítő írást tett közzé a humán művelődés, a természettudományok, a technika és a sport világából. Három folytatásos regényt is közölt, köztük Jack Londontól Az éneklő kutyát átdolgozásban. Tehetségverseny c. állandó rovatában igen sok próbálkozó szerepelt, és sikeres volt a Mit olvastok? címen vissza-visszatérő ankétja is. – Szerk. Palotai Boris.

A Szocialista Ifjúmunkások Szlovenszkói Szövetségének hivatalos lapja (Kassa, 1920–1921). Folytatója a Fiatal Kommunista volt. – Szerk. Uhrinyák Árpád, Szvraka Antal.

Jogi, államtudományi és pénzügyi szaklap (Kassa, 1921–1938). Hetente egyszer jelent meg. – Szerk. Tänzer Hugó.

A Kassai Zenekedvelők Dalegylete és a magyar pártok kultúrreferátusának vezetője, Sziklay Ferenc kezdeményezésére 1925-ben alakult meg. Hivatalosan 1927-től működött, székhelye 1930-ig Kassa, utána Pozsony volt. Országos elnöke Giller János volt. 1931-ben 14, 1936-ban 55 tagegyesülete működött. 1930-tól rendszeresen megszervezte az országos dalosünnepséget. A 1935–1938 között Boross Béla szerkesztésében Magyar Dalunk címmel negyedévenként megjelenő lapot adott ki.

1938 júl.-ában Kassán alakult meg Gömöry János és Darkó István kezdeményezésére. A szervezők számára a mo.-i Magyar írók Gazdasági Egyesülete (népszerű rövidített nevén: IGE) szolgált mintául. A politikai életben bekövetkezett és a bécsi döntéssel tetőző változások miatt már semmilyen tevékenységet nem fejtett ki.

Kulturális és közművelődési ernyőszervezet a két vh. közötti években (Rimaszombat, Kassa, 1928). A szövetség feladata az volt, hogy biztosítsa a magyar pártok és a kulturális élet egyes szereplői közötti folyamatos kapcsolatot, ill. befolyást gyakoroljon a szlovákiai magyarok kulturális életére. 1928-ban szervezte meg Sziklay Ferenc szervezte meg, az ellenzéki Magyar pártok kultúrreferátusának vezetője. Alapszabályait 1931-ben hagyta jóvá a prágai belügyminisztérium. Elnöke Törköly József ügyvéd, parlamenti képviselő, főtitkára pedig Márkus László, a Gömör c. hetilap főszerkesztője volt.

1968-ban alakult a Kassai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola és Gimnázium (mai nevén: Márai Sándor Gimnázium és Alapiskola) keretében. A kórus vezetője Homolya Éva volt. A kórus célja és küldetése, hogy megnyerje a gyerekeket a zene és a közös éneklés szépségének. Sokat segített a kórus szakmai színvonalának formálásában a pécsi Leőwey Klára Gimnázium. A ~ Pécsett minden alkalommal részt vett az Éneklő Ifjúság Napokon. Itt több országos hírű énekkarral együtt lépett fel. 2005-ben a privigyei Mládež spieva c. nemzetközi kórusversenyen Ferencei Andreát a legjobb karmesterként ismerték el. – Vezető: Kekeňákné Homolya Szilvia, Ferencei Andrea.

A kassai Csemadok mellett működik (Kassa, 1973). A főleg középiskolás és egyetemista fiatalokból álló kórus megalakulása óta sikeresen tevékenykedik. A XII. Pozsonyi Zenei Ünnepségeken (1975) elnyerte a Szlovák Zenei Alap díját. A háromévente megrendezett galántai Kodály Zoltán Napok háromszoros győztese lett (1978, 1981, 1984). A Csehszlovák Rádió Kassai Stúdiója 1984-ben felvételt készített a kórus műsorából. Ezt követően is számos hazai és külföldi szereplés, nemzetközi fesztivál és találkozó résztvevője volt. Gazdag repertoárjukat barokk, reneszánsz és klasszikus művek, valamint kortárs zeneszerzők művei alkotják. A kórus munkáját a mellette alapított Csermely Polgári Társulás segíti. – Vezető:  Havasi József (1973).

Nemzeti és keresztény szellemiségű napilap (Kassa, 1919–1921). 1921 jan.-tól Esti Újság Vasárnapja címen irodalmi melléklete volt, ezt Sziklay Ferenc szerkesztette, s többek között Fábry Zoltán, Mécs László, Tamás Mihály és Tilkovszky Béla voltak a munkatársai. A lap 1919 előtt Felvidéki Újság néven létezett; Fischer-Colbrie Ágost püspök alapította. – Szerk. Katona János, Patak László, Sziklay Ferenc.

A Szlovenszkói Német-Magyar Szociáldemokrata Párt kérészéletű hetilapja volt (Kassa, 1922. máj. 1.–szept. 30.). 23 száma jelent meg. Tartósabb életű testvérlapja a pozsonyi Munkásújság volt. – Szerk. Borovszky Géza.

Társadalmi hetilap (Kassa, 1936. ápr. 6.–máj. 2.). – Szerk. Zelleny Viktor.

Független politikai napilap (Kassa, 1938 szept.). 32 száma jelent meg. – Szerk. Gönczy Pál, Bálint Miklós.

Bábegyüttes (Kassa, 1969–1974). Schulz György, a kassai magyar tanítási nyelvű ipariskola akkori igazgatójának kezdeményezésére és a Csemadok kassai városi bizottságának indítványára alakult. A bábegyüttes országos és nemzetközi szintű sikereket ért el. 1971-ben az amatőr bábjátszók országos versenyfesztiválján Chrudimban kategóriájában elnyerte a fődíjat. Az elért sikerekben része volt Jana Pogorielová képzőművésznek, a bábok és díszletek tervezőjének, valamint Szabó Ernőnek, az együttes módszertani vezetőjének. A chrudimi siker után a Pécsi Nemzetközi Bábfesztivál következett, ahol a ~ képviselte Csehszl.-t és több hivatásos bábszínház együttesével felvéve a versenyt nyert díjat három székely népballada előadásával. – Vezető: Szőke István.

1931–1944 között Mo.-n minden év aug. 20-a táján e néven rendezték meg a parasztcsoportok hagyományos tánc-, ének-, zene-, játék- és viseleti bemutatóit. A budapesti bemutatókon részt vevő csoportokból 1935-ben Bokréta Szövetség, később Magyar Bokréta Szövetség néven társadalmi egyesület alakult. A bemutató ötletgazdája és főrendezője Paulini Béla volt. Ezeken 1938 előtt a trianoni Mo. területéről, majd később a visszacsatolt területekről is néptáncot, népzenét, viseletet és ünnepi szokásokat színpadon bemutató csoportok léptek fel. A mozgalommá vált rendezvénysorozat 1938 után eljutott a visszacsatolt területekre, így a Felvidékre is. Biztosan tudjuk, hogy az 1939-es Gyöngyösbokréta-bemutatóra Kéméndről, Martosról, Bartról, Komáromszentpéterről, Izsáról és Nagyhindről is érkeztek csoportok Budapestre. 1939-ben Kassán is rendeztek „bokrétás bemutatót”, 1941-ben pedig Kéménden „Bokréta-napot”. A köztudatban a bemutatók és a mozgalom emléke máig él. A bemutatók népművészeti anyaga többségében értékes, hiteles hagyományanyagot képviselt, s ezek jó része a ~ nélkül feledésbe merült volna. 1948 után ezek a hagyományőrző községek voltak az elsők, amelyek a feldolgozott lakodalmi, fonó, aratóünnepi, karácsonyi stb. játékokkal színpadi előadást valósítottak meg. A mozgalom küldetését Szl.-ban a Tavaszi Szél Vizet Áraszt és az Országos Népművészeti Fesztivál Virágba szőtt álmok c. műsora vette át. – Ir. Pálfi Csaba: A Gyöngyösbokréta története. In Tánctudományi Tanulmányok 1969–1970. Dienes Gedeon–Maácz László szerk. Budapest: A Magyar Táncművészek Szövetsége Tudományos Tagozata 1970, 115–161. p.; Takács András: Néptáncosok évkönyve (1985).

Kassa történetével foglalkozó csoport (Kassa, 1992). A Magyar Polgári Párt kassai helyi csoportjának kezdeményezésére és védnöksége alatt alakult meg polgári társulásként. Fő céljai között szerepel a helytörténettel foglalkozók munkájának összehangolása, továbbá a kassai, Kassa környéki magyar vonatkozású történelmi emlékhelyek, emlékművek feltérképezése, dokumentálása (anyaggyűjtések, kiadványok). Több kiadványuk jelent meg Kassa város nevezetes eseményeiről, személyiségeiről, templomairól, temetőiről és iparáról, az 1848–49-es magyar szabadságharc helyi és környékbeli emlékhelyeiről. Szemelvények, emlékek és emlékhelyek c. magyar és szlovák nyelvű kiadványt is megjelentetett az említett történelmi események helyi vonatkozású tényeiről, a szabadságharcban részt vett helyi magyarokról, szlovákokról, lengyelekről. További kiadványa a kassai régi temetőkkel és temetkezési helyekkel foglalkozik. Szlovák–magyar–angol nyelvű kiadványokban mutatja be Kassa templomait. Kiállításokat szervez. Dokumentumkiállítással egybekötött előadással emlékezett meg a társaság II. Rákóczi Ferenc földi maradványainak 1906-ban történt hazahozataláról, Kassa 1941-ben történt bombázásáról. Nem kis érdeme van a ~nak abban is, hogy 1998-tól a Fő utca egyik épületének homlokfalán elhelyezett szlovák–magyar–angol nyelvű emléktábla emlékeztet a város egyik nagy szülöttére, Gerster Bélára, a Korinthoszi-csatorna tervezőjére, a Panama-csatorna társtervezőjére és több más jelentős létesítmény építőjére.

Regionális lap- és könyvkiadó (Kassa, 2002). A magyar vonatkozásokban gazdag múltú Kassa egyetlen magyar kiadója, és mint ilyen kultúraszervező feladatokat is ellát. 2012-ben vette fel az új nevét, korábban Hernád Lap- és Könyvkiadó kft. volt a megnevezése. Regionális kulturális értékeket felmutató és megőrző könyveket ad ki. 2003-tól kiadója a Kassai Figyelő c. kulturális havilapnak. – Díj: Kassa város jó hírének öregbítéséért Kassa főpolgármesterének díja (2010). – Vezető: Havasi Angéla (2002); Havasi Péter (2010).

Heti riport- és sportlap (Kassa, 1929. jún. 24.–júl. 29.). 6 száma jelent meg. 1929. aug. 12-től Reggeli Kurír néven élt tovább. – Szerk. Kemény András, Volossynovich Béla.

Heti társadalmi, kritikai riportlap (Kassa, 1931. nov. 16.–1932. febr. 29.). A Reggeli Kurír folytatójaként jelent meg. – Szerk. Guttman Miklós, Guttman László, Somlár Mihály.

Humoros hetilap (Kassa, Pozsony, 1923–1925). Az 1929 dec.-ben induló Vizeslepedő az utódjának tekintette magát. – Szerk. Lukách Gyula.

A Kassai Újság melléklete (Kassa, 1922–1928). Szerzői közt találjuk Barta Lajost, Benedek Eleket, Erdélyi Józsefet, Földes Sándort, Gaál Mózest, Gárdonyi Gézát, Győry Dezsőt, Karinthy Frigyest, Krúdy Gyulát, Móra Ferencet, Pósa Lajost, Rákosi Viktort, Szabó Lőrincet, Szucsich Máriát, Tersánszky Józsi Jenőt, Várnai Zsenit. – Szerk. Köves Illés.

Heti riportlap (Kassa, 1931 okt.–1935 aug.). – Szerk. György Ferenc, Batek Szilárd.

Gazdasági, szépirodalmi, társadalmi és ifj. folyóirat (Kassa, 1921. jan. 15.–1922. márc. 31.). Fő munkatársai közé tartoztak: Darkó István, Ölvedi László, Urr Ida. Ez volt az első csehszlovákiai magyar egyetemista lapkezdeményezés. – Szerk. Urr György és Bányai János.